Új bejegyzés Frissítés

2011.12.28. 19:07 monoki csilla

Olyan szomorú mindig egyedül lenni, valakit mindig hiába keresni. Valakit várni, ki nem jön többé, valakit szeretni titokban örökké! :(        Mit ér ezer szó, mely nem tőled, hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek.   40 fokos lázzal nyomom az ágyat, de nem a betegség kínoz, hanem a bánat. A bánat, hogy nem vagyok Véled. A bánat, hogy nem látlak Téged!     2006.05.10 18:04 Egyszer írtam egy pengés-öngyilkosos verset is...Majd felteszem,ha megtalálom,nagyon durva=D

2006.05.14. 19:09

oksaaaaaa!!!! keresd meg a versed és írd le idee=DDD már várjuk!!! puxx, Fallen Angel

2006.05.10. 18:04

Egyszer írtam egy pengés-öngyilkosos verset is...Majd felteszem,ha megtalálom,nagyon durva=D

2006.05.08. 14:28

Kinek??                                                                          xdemx

2006.05.07. 09:46

Tudtam hazugság volt,minden egyes szó, Amit most érzek,az el nem mondható. A kín,a bánat,a fájdalom ami vezet, S a boldogtalanság mardossa szívemet. Azt mondtad szeretsz,még hittem is talán, De látom ez volt a legnagyobb hibám.Elhittem mindent,hogy újra te és én, De rájöttem,hogy csak játék az egész!!!! Ezt én írtam,találd ki h kinek!?...Wiky

2006.04.30. 11:13

Farkasok dala Süvölt a zivatar, A felhös ég alatt, A tél ikerfia, Esö és hó szakad, Kietlen pusztaság Ez, melyben lakunk, Nincs egy bokor se, hol Meghúzhatnánk magunk,   Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettös üldözönk, Kínoz kegyetlenül, S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg.   Fázunk és éhezünk, S átlove az oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk! Nekem a kedvenc költőm Petfőfi,és ez egy a sok remek verse közül!Oly annyira hogy még a Pokolgép is megzenésítette:)

2006.04.24. 07:03

William Shakespeare: LXXV szonett Az vagy nekem, mint testnek a kenyér S tavaszi zápor fűszere a földnek; Lelkem miattad örök harcban él, Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg; Csupa fény és boldogság büszke elmém, Majd fél: az idő ellop, eltemet; Csak az enyém légy, néha azt szeretném, Majd, hogy a világ lássa kincsemet; Arcod varázsa csordultig betölt S egy pillantásodért is sorvadok; Nincs más, nem is akarok más gyönyört, Csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon, Részeg vagyok és mindig szomjazom. én ezt a szonettet naon imádooom!!!! ehh kedvencem =D S.B.

[7-1]